Home / Környezetvédelem / Kék bolygó – Áder János: Kecskeméten és Békéscsabán jól halad a klímacélok megvalósítása

Kék bolygó – Áder János: Kecskeméten és Békéscsabán jól halad a klímacélok megvalósítása

Kecskemét és Békéscsaba mintegy 40 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását 1990-hez képest – erről a két város polgármestere Áder János Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában beszélt. Áder János megjegyezte: a kormány döntése szerint a következő 10 évben minden 20 ezernél nagyobb lélekszámú város belső közlekedésében elektromos buszok váltják fel a dízelmeghajtású buszokat. Szólt arról is, hogy a kibocsátott szén-dioxid megkötésére a fásítás a legjobb megoldás.

    A volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP) kecskeméti és Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) békéscsabai polgármesterrel beszélgetett podcastjában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is elérhető.
    Áder János felidézte, az Under2 (2 fok alatt) mozgalomhoz csatlakozó települések, országok vállalták, hogy 2050-re 1990-hez képest 80 százalékkal csökkentik károsanyag-kibocsátásukat. A mozgalomhoz a magyarországi megyei jogú városok is csatlakoztak 2018-ban.
    A két polgármester egybehangzóan elmondta: városuk tudja teljesíteni vállalását. Szarvas Péter azonban megjegyezte: a szemlélet, akarat mellett forrásokra is szükség van a cél eléréséhez.
    Áder János megerősítette, hogy a károsanyag-kibocsátás megfelelő mértékű csökkentéséhez hazai és uniós forrásokra is szükség lesz.


    Szemereyné Pataki Klaudia elmondta: Kecskeméten egy éve döntés született egy termelő, tároló, felhasználó energiaközösség létrehozásáról. Az új kezdeményezés lényege, hogy az újrahasznosításból termelt megújuló energiát átadják egymásnak a vállalati és lakóközösségek, miután az energiaigények nem egyidőben jelentkeznek, és így nem terhelik a nagy közös hálózatot.
    Kitért arra, hogy Kecskeméten napelemekkel látták el a közintézményeket, napelemparkok létesültek, az így termelt energiát az ipari területek helyben használják, a lakosság inkább visszatáplálja a nagy elektromos rendszerbe. A városban már elindult egy olyan újfajta napelem gyártása, amely fóliajellegű, vékony, flexibilis, még műemlék épületeken is használható.
    Ezen túlmenően az idén megújult távhőrendszer is működésbe lép. Ehhez a városmag és környezete csatlakozhat szeptembertől. Így a földgázfelhasználás 70 százalékát kiválthatják biomasszával, hulladékfával – tette hozzá a kecskeméti polgármester.
    A tömegközlekedés korszerűsítése egy évtizede tart, már 5 évesnél nem régebbi buszok járnak Kecskeméten, a jövő pedig a hidrogén meghajtású buszoké – mondta Szemereyné Pataki Klaudia.
    A békéscsabai polgármester, Szarvas Péter a műsorban felidézte: hat éve elindult náluk egy projekt a megújuló energia hasznosítására. Ennek egyik eleme egy 1,3 megawattos napelempark és egy ahhoz kapcsolódó, 2 megawattos akkumulátorház a megtermelt energia tárolására. Békéscsaba közszolgálati fogyasztásának hatodát képes a napelemes rendszer előállítani.
    A projekt másik eleme a 2400 méteres mélységből származó, 110-120 fokos termálvíz felhasználása, ami a gázt pótolja számos fogyasztónál – ismertette.
    Áder János emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az utóbbi fél évtizedben évről évre megduplázódott a naperőművi kapacitás.
    Békéscsabán a tömegközlekedésben jobbára Euro 5-ös minősítésű dízelbuszok közlekednek. A buszok 5 éve még 1,2 millió kilométert tettek meg évente, ez azóta 15 százalékkal, 1 millió kilométerre csökkent, ami a környezetterhelést is mérsékelte, és már tervezik az elektromos meghajtású buszok bevezetését.
    Áder János ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kormány döntése szerint a következő 10 évben minden 20 ezernél nagyobb lélekszámú város belső közlekedésében a dízelmeghajtású buszokat elektromos buszok váltják fel.
    A volt államfő szólt arról is, hogy a kibocsátott szén-dioxid megkötésére a fásítás a legjobb megoldás. A polgármesterek elmondták, hogy városukban jól állnak a zöldterületek növelésével.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Citadella története

A Citadella egy erődítmény és kilátópont Budapesten, Gellért-hegy tetején található. Az épületet a Habsburg Birodalom építtette a 19. században, és azóta is egy fontos látnivaló és jelkép a városban. Az épület története: Az 1850-es években, a Habsburgok által vezetett birodalom számos várost erősített meg a forradalmi és szabadságharcos eseményeket követően. A Gellért-hegy teteje is egy

Cikk arról, hogyan robbantotta fel Amerika az Északi Áramlat vezetéket

Seymour Hersh amerikai oknyomozó riporter szerint az Északi Áramlat gázvezetéket az amerikaiak robbantották fel. Az Egyesült Államok Haditengerészetének Búvár- és Mentési Központja olyan homályos helyen található, mint a neve – az egykor vidéki sávban Panama Cityben, egy jelenleg virágzó üdülővárosban Florida délnyugati részén, Alabamától 70 mérföldre délre a határtól.  A cikk szerint a központban évtizedek

„Mindenki szerette egymást”: a jugonosztalgia felemelkedése

Déli szomszédainknál is sokan emlékeznek vissza – derűs szívvel – a volt Jugoszláviára. Míg a volt Jugoszlávia sok polgára hiányolja az alacsonyabb árakat és a globális elismerést, mások óvakodnak a Tito-korszak túlromantizálásától – írja a The Guardian Mint sok ország a volt keleti blokkban a „diktátoraikra” szívesen emlékeznek. Ebből a szórásból a volt jugoszláv partizán

Szóval itt vannak!

Torrente felügyelő Ez már a harmadik UFO az amerikai légtérben, ami miatt vadászgépeket kellett indítani a megsemmisítésük érdekében – írja a The Guardian És mi van akkor, ha ezek az űrből érkeztek? Az amerikai légierő – Kanada kérésére – megsemmisített egy azonosítatlan, nagy magasságban közlekedő légi eszközt Kanada északnyugati része felett – közölte a kanadai