Csődeljárást kezdeményezett maga ellen a Bayer Construct Zrt., Magyarország egyik meghatározó építőipari vállalata. A társaság nem szűnik meg és egyelőre felszámolásról sincs szó: a csődeljárás célja, hogy fizetési haladék mellett megállapodjon hitelezőivel és rendezze pénzügyi helyzetét. A háttérben több piaci és szabályozási probléma mellett a zuglói irodakomplexum több száz milliárd forintos állami ügylete is meghatározó tényező lehet.
A Bayer Construct augusztus 26-án kezdeményezte a csődeljárást. Balázs Attila tulajdonos a dolgozóknak küldött tájékoztatásában azt írta, hogy az elmúlt hónapok során olyan pénzügyi kitettség alakult ki a cégnél, amely indokolttá tette az eljárás megindítását.
A vállalat ugyanakkor hangsúlyozta: tovább akar működni, folytatni kívánja a már megkezdett beruházásokat, és rendezni szeretné a kivitelezőkkel, beszállítókkal és más hitelezőkkel fennálló kötelezettségeit.
Fontos tehát különbséget tenni a csődeljárás és a felszámolás között. A csődeljárás lényegében lehetőséget ad egy pénzügyi nehézségekkel küzdő, de működését folytatni kívánó vállalkozásnak arra, hogy fizetési haladékot kapjon, és egyezséget próbáljon kötni hitelezőivel.
A zuglói irodakomplexum lehet az egyik kulcskérdés
A Bayer pénzügyi helyzetében különösen fontos szerepet játszhat a Bosnyák tér környékén megvalósult zuglói irodafejlesztés.
Az Orbán-kormány korábban több száz milliárd forintos konstrukció keretében állami célra kívánta megvásárolni az elkészült irodákat. A projekt mögött a Bayer-csoport és Tiborcz István érdekeltségei is megjelentek.
Az állam a konstrukció keretében már több mint 300 milliárd forintot fizetett ki, az új kormány azonban felülvizsgálta az ügyletet, majd közölte, hogy nem kívánja az eredeti feltételek szerint végrehajtani a vásárlást, és a már kifizetett pénzek visszatérítését követeli.
A Bayer-csoport ezt vitatja, és korábban jelezte, hogy jogi úton kíván fellépni a döntéssel szemben.
Ha egy több száz milliárdos állami ügylet rövid idő alatt bizonytalanná válik, annak nyilvánvalóan súlyos hatása lehet egy ekkora beruházást finanszírozó építőipari vállalat likviditására is.
Nem egy átlagos építőipari cégről van szó
A Bayer Construct az elmúlt években a magyar építőipar egyik legjelentősebb szereplőjévé vált.
Tulajdonosa, Balázs Attila több nagy állami és magánberuházásban vett részt, és üzleti kapcsolatban állt Tiborcz Istvánnal is. A vállalat a NER időszakának egyik gyorsan növekvő építőipari cégcsoportja lett.
Éppen ezért a csődeljárás jóval túlmutat egyetlen vállalat pénzügyi nehézségein.
Az ügy azt is megmutathatja, milyen következményei lehetnek annak, ha az új kormány elkezdi felülvizsgálni az előző kabinet idején megkötött nagy értékű ingatlan- és beruházási szerződéseket.
A korábbi rendszerben számos nagy építőipari vállalkozás üzleti modelljének jelentős részét állami megrendelések, állami ingatlanvásárlások és közpénzből finanszírozott beruházások biztosították.
Ha ezek közül egy több száz milliárdos ügylet kiesik vagy visszafordul, az nemcsak az adott projektet, hanem az egész vállalat finanszírozási rendszerét megrázhatja.
Az alvállalkozók számára is fontos, mi történik ezután
A csődeljárás egyik legérzékenyebb kérdése mindig az, hogy mi történik a beszállítókkal és alvállalkozókkal.
Egy nagy építőipari fővállalkozó mögött rendszerint több száz kisebb cég dolgozik. Ha a fővállalkozó fizetési problémába kerül, annak hatása gyorsan végigfuthat az egész beszállítói láncon.
A Bayer Construct azt közölte, hogy célja éppen a vállalat működésének fenntartása és partnerei kifizetésének rendezése.
Hogy ez sikerül-e, az nagyrészt attól függ majd, milyen megállapodást tud kötni hitelezőivel, valamint hogyan alakulnak a vállalat nagyobb beruházásai és a zuglói projekt körüli jogi viták.
Nem ugyanaz, hogy csődöt jelentett vagy csődeljárást kért
A mostani hír kapcsán érdemes egy félreértést is tisztázni.
A Bayer Construct nem jelentette be, hogy megszűnik, és jelenleg nem folyik ellene felszámolás.
A cég maga kezdeményezett csődeljárást.
Ez azt jelenti, hogy időt próbál nyerni pénzügyi helyzete rendezésére és a hitelezőkkel történő megállapodásra. Csak akkor kerülhet sor felszámolásra, ha az egyezség nem sikerül, és a vállalat tartósan nem képes teljesíteni kötelezettségeit.
Ezért egyelőre túl korai lenne azt mondani, hogy „összeomlott a Bayer Construct”.
Az viszont már most látható, hogy komoly pénzügyi problémáról van szó.
És ennél talán még érdekesebb a politikai-gazdasági kérdés:
vajon a Bayer Construct esete egyedi vállalati probléma marad, vagy ez lesz az első látványos jele annak, hogy az előző rendszer nagy állami üzleteinek felülvizsgálata a NER-hez kötődő építőipari vállalatok egész sorát kényszerítheti új helyzetbe?
Erre valószínűleg nem a csődeljárás megindítása, hanem annak kimenetele ad majd választ.
